Általában már öt centiméter hótól képes lebénulni az ország közlekedése, ennek a többszörösétől meg pláne. Itt a nyugati oldalon pedig aztán bőven kijutott nekünk a hóból, több település lett elzárva a külvilágtól, rengeteg utat kellett lezárni, a kamion forgalmat is sok helyen hosszabb-rövidebb időre leállították. Ilyenkor normális ember tényleg csak abban az esetben indul el otthonról, ha nagyon muszáj. De mi ugyebár normálisak pont nem vagyunk, éppen ellenkezőleg, ezért útnak is indultunk. Dupla zokni fel, védőitalt magunkhoz vesszük és irány a Rábaköz, mégis mi baj lehet?
Hajnali 9 órakor indultunk útnak Győrből, alapvetően célnak a Rábaköz volt kitűzve, jutunk ameddig és ahova jutunk. Elsőként irány a Road 83, ugyanis Tét felől akartunk bejutni a tutiba, hátha útközben is lesz valami érdekes.
A nap első rendszáma. Remélhetőleg ennél azért csak jobb lesz...
Téti buszforduló enyhén behavazva.
Tétnél aztán elhagytuk a jól járható 83-as főutat, innentől kezdve egy darabig csak sokadrangú utak lesznek. Tét után rögtön találtunk fotótémát, majd a Mórichidai semmi után Árpáson álltunk meg újra. Az utakkal eddig nekünk nem volt gondunk.
Kintalvós hókotró rögtön Tét után. Jó előjel az út további részére.
Árpás után Egyedre mentünk, ahol nem találtunk semmit. Itt a Szany táblát kezdtük el követni, az első néhány száz méter még hasonlított is valami útszerűségre, de utána már elkezdtek alakulni az út(v)iszonyok. Volt egy szűk nyom, amin olyan 30-40el tudtunk közlekedni. Gyorsabban nem lehetett menni, meg lassabban se, mert akkor oda a lendület, ami azért sokszor jól jött. Ez az ösvény végül Soborra vezetett, ami reggel még el volt zárva a külvilágtól, de nekünk valahogy elfelejtettek szólni. Mindegy, itt elvileg úgy sincs semmi, meg ha lenne se tudott volna kijönni, irány tovább Szanyba. Szintén egy nyom, szintén kb. 30-40-es sebesség, de sikeresen átjutottunk Rábaszentandrásba. Itt már rendszám is volt.
Rábaszentandrás és Szany gyakorlatilag két összenőtt falu, ezek közül Szany a nagyobb egyébként, a faluközpont már-már kisvárosnak is tűnhet. Itt elvileg több kocsi is van, de a Kisalföldtől csak egy AUDI szerződéses bevásárlókocsit találtunk.
IOT-794 című Credo Szanyban, a faluközpontban.
Szany egyik kis utcájában a helyi maszek 256-osa.
Innen irány tovább Vág felé, ott is alszik elvileg egy kocsi, ráadásul egy E95-ös.
„- Reggel nem azt mondták a rádióban, hogy Vág el van zárva a külvilágtól?
- Sobor is el volt zárva a külvilágtól, nem?
- Jogos, na menjünk!”
Vág felé is volt egy nyom ami egyenesen összekötötte a táblákat, így végülis elértük a falut. Az E95-ös viszont nem volt a helyén, francba, na mindegy, akkor menjünk ki a 86-os útra. Páli felé már egészen járható volt az út, seperc alatt át is értünk. Beled felé fordultunk a 86-oson, de valami mintha nem stimmelne, gyakorlatilag rajtunk kívül nincs forgalom. Belednél aztán kiderült ennek a miértje is, le volt zárva a fő út, de nekünk megint nem szólt senki. Itt benéztünk a városba is, hátha lesz valami érdekes.
211-es letámasztva a beledi városháza udvarán.
HDY-065 a Kisalföld Volán egykori beledi telephelye mellett.
GYSEV-es Jenbacher Beled határában. A MÁV-os időkben Bzmot járt erre, ahhoz képest kb. űrtechnika.
Beledről már csak egy köpésre van Répcelak, át kéne nézni oda is. Beled határában vagy 20 rendőr támasztotta a kocsijukat, egy meg jött szembe megkülönböztető jelzés használatával. Egyikünk a kocsiból menet közben kiszedte őket, erre a megkülönbözető jelzést használó autó utánunk jött, még mindig szirénázva, levillogott minket és az út közepén igazoltattak. Elhadarta, hogy ezt nem lehet meg hasonlók, és az adataink lekérdezése is beletelt vagy negyed órába. Belekötni semmibe nem tudtak, nagy duzzogva végül elengedtek minket.
Répcelakra egyébként érdemes volt átnézni, a templom tövében volt két busz meg egy bevásárlókocsi, a vasútnál szintén egy bevásárlókocsi, egy tehervonattal és egy IC-vel megfűszerezve.
Répcelak, autóbusz forduló. Érdemes volt elnézni ide is.
MAM-500 Répcelakon. Eredetileg szerződésest járt, ma már elvileg egy E95-ös jár a régi fordáján (ha még megvan a forda).
KJS-919 a répcelaki vasútállomásnál.
Szergejes tehervonat Répcelakon.
Visszafele Belednél rendőr barátaink unaloműzésből indokolatlanul feltartották a forgalmat, ez így itt már kissé fel is idegesített minket. A következő két falu, Mihályi és Kisfalud viszont valamelyest kárpótolt az elmúlt bő egy óráért.
Mihályi templomnál havas ajtósból figyelt a HPD-153.
A kisfaludi templomnál szintén egy E95-ös, ezúttal EUW-902 került lencsevégre.
HDY-065 Kapuvártól nem messze.
Innen Kapuvár felé vettük az irányt, hátha dolgozik, vagy kint áll valamelyik faluban a 256-os. Sajnos a telepen dekkolt, tipikus.
JLZ-832 a kapuvári pályaudvaron.
Győr felé indulva még benéztünk Veszkénybe is, a falu végén állt is egy 395-ös.
Amikor már kezdtünk lemondani róla, még csak előbukkant a falu vége előtt pár házzal ez a 395-ös.
Veszkény után már meg sem álltunk a csornai Tesco-ig, ugyanis itt is állt még három darab maszek 256-os.
AZH-594 szépen behavazva. Itt már fény nem sok volt, éppen ezért ezzel zárom is ezt a napot.
Hamarosan folyt. köv. ;)
Utóirat: Az Aaron-Művek már a facebook-on is elérhető, ha gondolod, dobj rá egy like-ot. :)