2011 júliusának végén sikerült eltöltenem egy hetet az olaszországi Grado városában, családi nyaralás címszóval. Tengerparti városról lévén szó, a fürdésé lett volna a főszerep, de az időjárás miatt csak néhány nap lehetett megmártózni a tengerben. Így viszonylag sok időt szántam a buszfotózásra, néhány számomra érdekesebb képet meg is osztanék Veletek, némi kommentárral.
Az olasz tömegközlekedésről és az általuk üzemeltetett járművekről a mai napig nem tudok sok mindent. Indulás előtt is csupán annyit tudtam, hogy többnyire Iveco gépészetű, különféle felépítményű, hazai gyártású buszokat használnak.
Ez elivleg egy Autodromo Alé Gradoban, a kikötő mellett. A kép pontban 20:00-kor készült, és ez volt az aznapi utolsó helyi járat a városban.
Grado buszpályaudvara.
Egy régebbi Scania Irizar a buszállomáson. Az Iveco gépészet mellett a Scania volt még a legelterjedtebb.
A gradoi helyi járaton két busz körözött, az előbbi Autodromo mellett ez volt a másik kocsi.
A helyi kintalvós buszok a város egyik kis szigetén álltak, egy foci pálya, és egy jegenyefasor mellett.
Néhány Mercedes Integro is járt a környéken.
Egy De Simon a gradoi buszállomáson. Ez sem egy szépségdíjas alkotás, de legalább Scania motorja van.
Egy öregecske, vagy legalábbis annak tűnő Iveco.
Egy Integro. Jól néz ki szerintem ezzel a csíkozással.
Egy Temsa Tourmalin érkezik a buszállomáshoz.
Ismét egy régebbi Iveco, nem messze a buszállomástól.
Grado egyébként egy szigeten terül el, a szárazföldtől kb. 4 kilométerre. Kocsival két úttá átalakított gáton lehet megközelíteni. A képen látható Merci Aquileia felől érkezik a városba.
Ezt a MAN-t a modenai Autodromo-nál rakták össze.
Néhány nappal az előbbi képek készülte után állt ez a Beulas Cygnus a buszállomáson.
A hazaindulás előtti utolsó este volt egy hatalmas vihar, jó nagy esővel és erős széllel, ami több fát is kidöntött a városban, illetve helyenként a tenger hullámai is kicsaptak a szárazföldre. Emiatt belvárosban több helyen is állt a tengervíz. Még a vihar elején készült az alábbi képem, ami azóta is a kedvencem:
Több mint száz próbálkozás után született meg ez a kép. Nem volt egyszerű mutatvány, a szél is rendesen fújta a szemembe a homokot, hiába volt rajtam napszemüveg. Mindenesetre úgy érzem, megérte ennyit "szenvedni" érte.
A hazaindulás előtt még egyszer tettem egy kört a városban, hátha találok valami érdekeset.
Szombattól szombatig voltunk a városban, ekkor a normál helyi járat mellett közlekedett még egy plusz körjárat is, amely a város széli parkolókat kötötte össze a belvárossal. Ezen egy ilyen, ránézésre 10 méter hosszú, BredaMenarinibus (BMB) járt.
A kintalvós buszok tárolója mellett a jegenyefák közül többet is kidöntött a szél. Még szerencse, hogy nem a buszokra dőltek.
Grado nagyjából ennyi lenne buszügyileg. Hamarosan folyt. köv.
