Már a 2011-es terveim között is szerepelt Felső-Ausztria második legnagyobb városának, Steyr-nek az újbóli meglátogatása, de ez valamiért mégse történt meg. Tavaly viszont már rögtön a második kiutazásomkor eldöntöttem, hogy rászánok a városra legalább egy fél napot.
Utamat a 162-es Railjettel kezdtem. Reggel minden jól alakult, egészen addig, amíg fel nem értem az állomás aluljárójából a peronra, és meg nem szólalt a hangos: felsővezeték szakadás miatt minden személyszállító vonat bizonytalan ideig késik. Na, még ez hiányzott…
Mindegy, pánikra semmi ok, pár perc után közölték, hogy az aktuális távolsági vonatok közül hamarosan mindegyik megérkezik az 1-es vágányra. A 4 vonat közül elsőként a Railjet futott be, 8perc késéssel, a Westbahnhofig pár percet sikerült is még hozzátenni ehhez. Ez viszont engem nem zavart, mert ott átszálltam a félórával később induló, több helyen is megálló ÖIC-re, amivel egészen St. Valentinig utaztam. Itt kb. 3/4 óra volt a következő vonatomig.
St. Valentin nem egy nagy város, a vasútállomás is kicsit arrébb van a központtól, így csak ezt az egy vonatpótló Bovát lőttem itt.
Talent érkezik Linz felől. Ezzel a szerelvénnyel mentem át Steyr-be. Jobb híján vasútfotózással ütöttem el az indulásig hátralévő időt.
Egy emeletes kocsikból kiadott bécsi REX.
Egy átlagos ÖIC érkezik Innsbruckból. Ennek az indulása után indult el az én vonatom is.
St. Valentin és Steyr között egy Talent kényelmét „élvezhettem”, szerencsére a vonatút nem tartott 20-25 percnél tovább.
Kilátás a Steyr-i buszállomás feletti parkolóból. Maga az állomás elég sötét, fotózni ott gyakorlatilag lehetetlen.
A helyi járatos buszok végállomása viszont szerencsére tökéletesen lőhető. Ez a Göppel-MAN épp a pihenőjét töltötte.
Érkezésem után nem sokkal több busz is érkezett az állomáshoz, köztük ez a Lion's City a 2a-ról. A ködösért jár a plusz pont a vezérnek. :)
Életkép Steyr-ből.
Miután körülnéztem a vasútállomásnál, elindultam az Enns és a Steyr folyók találkozásához. Ha pedig már megemlítettem a folyókat, akkor következzék egy kis cím magyarázat is: „az Óperenciás tengeren is túl” kifejezés a német „Ober Enns” vagy „Ob der Enns”, magyarul az Enns folyón túl kifejezések félrehallott, magyarosított verziója. A régi mesékben olvasható Óperenciás tenger tehát létezik, csak nem éppen tenger.
A Steyr és Enns folyók találkozása.
Egy Göppel-MAN a Steyr folyó fölött.
Ezután némi városnézés következett, majd miután kellően kigyönyörködtem magamat, ismét nekiestem a buszfotózásnak. Az egyik megállóban lévő vonalhálózati térképet bújva megakadt a szemem a 8-as vonalon, pontosabban annak is a Zwischenbrücken és a Lamberg Kastély közti megállóközén. A két megálló között ugyanis egy elég szűk, és meredek macskaköves út van csak, ami ránézésre nem igazán tűnt alkalmasnak a buszközlekedésre. Mint kiderült, tévedtem.
Kis várakozás után jelent meg ez a midi a 8-as vonalon. Nagyobb jármű nem is nagyon férne már át azon a kapun.
Az előbbi sokk után átgyalogoltam a történelmi belváros másik oldalára, a Tomitzstraße-re
Egy SÜ 363 a City Point melletti elővárosi buszvégállomáson.
Ez már a Tomitzstraße a Scönauerbrücke megállóhely mellett.
A forgalom szempontjából elsőosztályú fotóhely a Tomitzstraße egész nap.
Egy Lion's City érkezik a történelmi belváros fő utcája felől.
Egy öreg Steyr, Steyr-ben. Tudom, a Steyr folyó fölött lenne az igazi :D
Egy Lion's City a 11-esről az Enns folyón átívelő Scönauerbrücke-n. Itt jegyezném meg egyébként, hogy a nem egészen 40.000 lakosú városban sem szórakoznak napközben holmi elsőajtózással a helyi járatokon. Este fél 8-ig mindenki ott száll fel, illetve le, ahol akar.
Hamarosan ismét a vasútállomáson találtam magam, és mivel éppen az eső is elkezdett szakadni (szinte már meg se lepődtem rajta... ) felpattantam egy éppen Linz felé induló Talent-re. Ezzel visszamentem St. Valentin-ig, majd ott átszálltam egy Bécsbe induló emeletes REX-re, amivel végül Amstetten-ben kötöttem ki.
Egy Amstetten és Pöchlarn között közlekedő Postbusos vonatpótló.
A Postbus mellett a helyi Mitterbauer is beszállt a pótlásba.
A legtöbb környékbeli elővárosi buszjárat is a vasútállomástól indul.
Nagyjából egy órát terveztem a városra szánni, a vasútállomás után kicsit körülnéztem még a belvárosban is, egyrészt megnézni, hogy hogyan néz ki ennek a szerencsétlen hírnevű városnak a központja, másrészt, hátha találni valami érdekességet.
Egy Kutsenits Hyda City a Burgfieldstraßen. Valamikor 2011 és 2012 nyara között cserélték le az addig használt Neoplan Centroliner-eket ezekre.
Nem nevezném szépségdíjasnak ezeket a járműveket sem...
A vasútállomáson állt az osztrákok egyik legújabb reklám mozdonya, a Heeres-Sport-Lok is.
Amstettenből már Bécsig, azon belül Hütteldorfig utaztam a következő vonatommal, ami egy ÖIC volt. Nagyjából pont a délutáni csúcs időszakában volt ez, így sok jóra nem számítottam, de végül még a lezárt utolsó kocsi ellenére se volt olyan nehéz ülőhelyet találni
Közvetlenül az ÖIC mögött jött a Westbahn magánvasút Salzburg és Bécs között közlekedő Stadler Kiss motorvonata.
Hütteldorfban mindig akad pár busz, többnyire a Postbus járművei közlekednek itt. De vajon mit keres Bécsben egy a Salzburgi Közlekedési Szövetség (SVV) matricáit magán viselő gép?
Egy NL MAN a 150-es vonalon néhány utcával a vasútállomás mellett.
Viszonylag friss beszerzésű Postbusos Lion's City Wiener Linien-es flottaszínnel.
Innen már a Südbahnhof maradéka felé vettem lassan az irányt, útközben még megállva Mediling-nél is, majd este 10 után végül beestem Győrbe egy REX fedélzetén. Hogy itthon szakadt az eső, már szinte meg se lepődtem, az égiek tapasztalataim szerint szeretik, ha egy nap legalább kétszer is sikerül eláznom. :D
Sok fény már nem volt Meidlin-ben, de hazaindulás előtt pár képet még alkottam itt is.
