Egy korábbi utam során elhatároztam, hogy felkeresem a közelben lévő, nyárra betervezett osztrák vonatpótlásokat, megnézni mégis mivel szolgáltatnak a sógorék. A nap fő attrakciójának erre az útra a Passauból hazafelé a vonaton hallott, Wulkaprodersdorf és Ebenfurth közötti vonatpótlást szántam. Az viszont egy délelőttnél nem igazán igényelt nagyobb elfoglaltságot, így körülnéztem még a környéken is.
A reggel most nem a szokásos módon indult, ugyanis a 162-es Railjet helyett inkább a mögötte közlekedő Bruck an der Leitha-ig közlekedő személlyel hagytam el Győrt. Indulás előtt viszont volt egy kis időm, így gondoltam elnézek a „parasztelosztó” felé is.
Az egyetlen, a nyáron is közlekedő csuklós Rába a 2-es vonalon.
HZE-113 érkezik Ravazd felől. Egyébként ott is alszik a vas.
Bruckig a szokásos Talent jutott, ez az út egy óráig tartott.
Érekzéskor két Integro állt a vasútnál, szerencsére jól is sütötte őket a nap.
A vasútállomástól nem messze tárolja a buszait a Pipal Reisebüro. Ezen kívül még egy 415 GT-HD és egy Sprinter állt itt.
Hangulatkép kategóriába nevezném.
Egy óra állt rendelkezésemre Bruckban, és mivel busz nem volt várható az ott tartózkodásom hátralévő részében, úgy döntöttem fotózok némi vasutat is. Kezdésnek ez a különvonat jutott. Hogy honnan hová ment, az rejtély a számomra.
Csatolt Talent érkezik Pamhagen (Pomogy) felől.
Bruckból Eisenstadton át Wulkaprodersdorba mentem a következő vonatommal, amely egy REX volt, Talenttel, mert az ÖBB szerint az jó, és kényelmes. Na mindegy, kb. egy óra alatt némi késéssel ugyan, de sikerült áttérni. Ekkor jött a vonatpótlás, amire a GYSEV (Sopron és Ebenfurth között az ő kezükben van a pálya) a Blaguss-t bízta meg. Nekem egy Setra S 315 GT-HD-t sikerült itt ekkor kifognom, amely kényelmével és a lábtér méretével nem volt bajom. Meg szerintem a mellettem ülő Jürgennek se. :D
Ezzel a csodával utaztam Wulkaprodersdorf és Ebenfurth között. Gyakori jelenség a sógoréknál, hogy az elővárosi vonatokat turista buszokkal pótolják.
Pihenőjét töltő vonatpótló Setra S 415 UL a Blagusstól.
Egy maszek Tourismo is tiszteletét tette a pótlóbuszon. Nem lehetett panasz a kényelemre, a 20 perces buszút alatt.
Pihenőjét töltő csatolt Talent Ebenfurth vasútállomásán.
A vonatpótló járművei megörökítve, nézzünk körül, lesz-e valami menetrend szerinti busz. Természetesen az érkezésem előtt pár perccel ment el mindkét irányba a WNSKS Eisenstadt és Wiener Neustadt között közlekedő járata, tipikus. Mindegy, hamarosan érkezett Bécs felől egy S80-as, természetesen ez is Talent volt. Mindegy, 15 percre jó lesz, annyi idő kell ahhoz, hogy áttérjek ’Neustadtba.
Ezt a gépet sikerült bebuknom Ebenfurthban.
Wiener Neustadtban felszálltam az éppen aktuális Graz felé közlekedő Railjetre, amellyel a Semmering-et leküzdve Mürzzuschlag városáig utaztam.
Egy SÜ 313 a stájer 180-as vonalról. Mürzzuschlag helyi járatai igényeit is ez a vonal elégíti ki, a nap folyamán gyakran előfordul, hogy csak a város egyik külterületéig megy ki a busz.
W 1293 BB érkezik a vasútállomáshoz.
Mürzzuschlag és Krieglach között ekkor pótló buszok közlekedtek a személyvonatok helyett, így innen is busszal folytattam az utat. Itt az ÖBB az MVG Kapfenberg-et bízta meg a pótlással, akik ott jártamkor egy MAN Lion’s Coach-ot, és egy Mercedes Tourismo RH-t járattak.
Az MVG Tourismo RH-ja. Hogy miért nem Integronak hívják, rejtély. Több köze van hozzá...
Krieglachból Bruck an der Mur felé indultam tovább, egy személyvonattal. Az állomás peronjára felérve lett egyébként aznapra teljesen elegem az ÖBB-ből, mert természetesen ez is egy Talent volt, nekem meg kezdett elegem lenni belőlük. Ráadásul a következő vonat, ami kicsit később jött szembe, az egy CityShuttle inga volt. Jellemző…
Bruck előtt Kapfenbergben egyébként gondoltam egy merészet, és leszálltam a Talentről, hogy kihasználjam a mögöttünk jövő Railjetig hátralévő néhány percet egy kis fotózásra.
Elővárosi kialakítású Setra S 315 NF a 20-as helyi járatról.
Jópofák ezek a Sprinter City 65-ök.
Kapfenberg és Bruck an der Mur két gyakorlatilag egymással összenőtt város. A Graz felé közlekedő Railjetek mindkét város állomásán megállnak, így megtörtént életem eddig legrövidebb Railjettel való utazása is, amely kemény öt percig tartott.
Péntek délutáni erősítés Railjet módra. Ha nálunk valakinek eszébe jutna valami hasonló, egyből kitalálnának 63 millió indokot arra, hogy ez így miért nem jó, és miért nem lehet alkalmazni a dolgot...
Ez már Bruck/Mur, az MVG-nél tartós teszten lévő hibrid Volvo 7900-assal.
Egy Lion's regio a 180-as vonal, most éppen Bruck an der Mur és Kindberg között közlekedő járatáról. A Bruck-Mürzzuschlag-Semmering viszonylaton közlekedő Postbus járatok tudtommal mind 180-as számmal közlekednek. Legalábbis én még nem találkoztam másmilyen jelzéssel arrafelé.
Az MVG Volvo 7700-asa a 3-as vonalról.
Bruckban eredetileg hosszabb ideig terveztem az ottlétet, de hamarosan be kellett látnom, hogy felesleges a városban maradni. A két évvel korábban látott sűrű helyi járatot ugyanis időközben ott is kiritkították, na meg a három-tengelyes buszok helyett csak két-tengelyes gépekkel találkoztam. A buszokon egyébként sokkal kevesebb utast láttam, mint legutóbbi ott jártamkor, pedig akkor szombat volt, most meg ugye hétköznap.
A körülmények ismeretében nem meglepő módon rövidesen elindultam Bécs felé. Egy Villach felől érkező Railjet volt a következő kiszemeltem, ami rossz döntésnek bizonyult. Péntek lévén alig volt rajta szabad ülőhely, és sokan az előterekben ücsörögtek (máshol nem is nagyon volt hely). Én Wiener Neustadtig maradtam a vonaton.
A város default fotóhelye a pályaudvar előtti jobbkanyar. Délután ajtótlanból tökéletesek a fények (már amikor épp süt a nap :D ).
Érdekes, hogy a WNSKS a helyi járatokat betűvel, míg az elővárosiakat különböző számokkal jelöli (pl: a Wr. Neustadt-Eisenstadt a 8-as számú).
A Partsch Setra S 415 UL-ja.
A pályaudvarnál való divatfotók gyártását elég hamar meguntam, így felpattantam egy Bécs felé közlekedő emeletes REX-re, és átgurultam vele a Südtiroler Platz-ra. A felhős időnek hála most nem volt akadálya az ottani fotózásnak.
Egy Temsa Tourmalin a bécsi főpályaudvar melletti Südtiroler Platzon.
Egy "Lichtgrau-Zinkgelb" fényezésű régi pofás Integro a 261-es vonalról.
A Várna felé közlekedő nemzetközi járat Temsa Diamond-ja. Ha jól emlékszem ebből a típusból korábban még egyet sem lőttem.
A főpályaudvar tavaly decemberi üzembe helyezésével átszervezték a környék buszjáratait is. A 13A-t visszavágták a Südtiroler Platz-ig, de a felhagyott (egyébként rövid) szakaszon továbbra is megmaradt a 69A.
Mire itt végeztem, addigra elérkezett a haza út ideje is. Ez már a szokásos módon alakult, Hegyeshalomig a 165-ös Railjetet vettem igénybe, majd onnan pedig a mögötte közlekedő személlyel mentem el Győrig. Utóbbi természetesen Talent volt.
